Az idei félévben a JÖSz Szakkollégium kínálatában 13 kurzus szerepel, amelyek közül Tagjaink válogathattak. Hisszük, hogy mindenki megtalálta a számára hasznos, és érdekes órát, annál is inkább mert igyekeztünk minél több részterülettel foglalkozni.

Külön érdekesség, hogy Technológia, jog és gazdaság című kurzusunkat, két korábbi JÖSz tag dr. Kolláth Mihály Gábor és dr. Réti Bálint tartja. Velük beszélgettünk a kurzuson folyó szakmai tevékenységről, valamint technológia és fejlődés kapcsolatáról.

 

Szeretnélek megkérni, Benneteket, hogy pár mondatban foglaljátok össze mivel foglalkoztok jelenleg és milyen viszonyban voltatok/vagytok a JÖSz-szel?

dr. Kolláth Mihály Gábor: Jelenleg az ELTE ÁJK Doktori Iskolájának doktorandusza vagyok s emellett gyakorló jogászi tevékenységet is végzek. A JÖSz-el való kapcsolatom egészen 2015-ig vezethető vissza, abban az évben nyertem felvételt az akkor még nagyon fiatal diákszervezetbe, melynek öt éven keresztül voltam tagja. JÖSz-ös tagságom során közel három évig töltöttem be a Szervezet elnökhelyettesi tisztségét, valamint a Civilisztika Tagozat hallgatói vezetője voltam. Jelenleg a JÖSz alumnusaként segítem a szakkollégium munkáját, és a JÖSz Nyári Egyetem főszervezője vagyok.

dr. Réti Bálint: A Péntech Solutions Kft. egyik alapítója, tulajdonosa vagyok. A cég elsősorban pénzügyi digitalizációval foglalkozik, a legtöbb hazai és nemzetközi startup rangsor az élvonalban jegyzi a magyar fintech cégek között. Kifejlesztettünk és üzemeltetünk egy teljesen digitális, nagyban automatizált faktoring platformot a pentech.hu-t, illetve nagyobb szervezetek, pénzügyi intézmények számára fejlesztünk és adunk licenszbe white label megoldásokat főként a folyamat optimalizálás, kockázatelemzés és modul alapú digitalizálás területén. Emellett a Magyar Fintech Szövetség (MAFISZ) elnökhelyetteseként célom a fintech szektor erősítése, a tagok érdekeinek képviselete, különösen is a szabályozás tekintetében. A JÖSz-höz az első felvételin csatlakoztam, a JÖSz-diplomám 5 éve szereztem meg- büszkén lógatom a falon!

iért gondoltátok úgy, hogy szükséges egy technológi, jog és gazdaság címmel kurzust indítani?

dr. K. M. G.: Egy hihetetlenül gyorsan változó világban élünk, ahol az új technológiáknak és eljárásoknak hála napról napra újabb és újabb lehetőségeink vannak. Ezen fejlődésben viszont rengeteg kihívás és kérdés is meglapul, melyek mellett nem mehet el egy jogász. A Technológia, jog és gazdaság című kurzus ezen gyorsan változó világban segíti eligazodni a hallgatókat és arra ösztönzi őket, hogy nézzenek a társadalmi folyamatok mögé, gondolkodjanak el azon, milyen haszna vagy épp veszélye van egy egy új technológiának.

dr. R. B.: Elképesztő változások zajlanak, havonta jelennek meg úttörő megoldásokkal fin/ tech cégek. Ezt a jognak is le kell tudnia kezelni- ahhoz, hogy jogászként valódi és piacképes tudásunk legyen, alkalmazni, vagy éppen alakítani legyünk képesek a joganyagot, át kell látnunk a technológiai oldalt is. De első sorban értenünk kell az ügyfelet, választ kell tudnunk adni olyan kérdésekre is, melyekhez nem elegendő a jogi oldal ismerete, esetenként a jogszabályok sem kínálnak közvetlenül 100%-os választ. Célom egy olyan szemlélet elsajátításának elősegítése, mely lehetővé teszi a gyorsan változó technikai/gazdasági igények megértését, jogi leképezését.

Milyen kérdésekkel foglalkoztok a kurzus keretében?

dr. K. M. G.: A kurzus első felében a technológia fejlődésének jogi kérdéseivel foglalkoztunk, így szó volt például a mesterséges intelligenciák alapvető fogalmairól, a digitalizáció okozta jogi kihívásokról, a közösségi média és online sajtó szabályozásának kérdésköréről és a mesterséges intelligencia geopolitikájáról. A kurzus második felében a technológia és gazdaság határterületére látogatnak majd el a hallgatók, foglalkozni fogunk startupokkal, a jogászi hivatás hatékonyabb űzésének módszereivel, valamint a fintech témakörével.

dr. R. B.: Alaposan átbeszéljük a fintech körképet, törekedve a folyamatok megértésére, mind gazdasági, mind szabályozói oldalról. Részletekbe menően végigveszünk egy tipikus befektetési folyamatot, megnézve a szindikátusi szerződésben a szükséges jogi elemeket. A kurzus során egyébként megismerkedünk a hazai fintech trendekkel is, és igény esetén egy kicsit számolunk is, a „tech”-ről átkacsintva a „fin”-re. Ez tapasztalatom szerint segítséget jelenthet a pénzügy jogi részének teljeskörű megértéséhez is.

Mit gondoltok,  fontos, hogy a mai joghallatók rendelkezzenek erre vonatkozó ismeretekkel, illetve miért?

dr. K. M. G.: Szerintem hihetetlenül fontos az, hogy egy leendő jogász megértse a világot, amiben él és választ tudjon adni nem csak a klasszikus, hanem a modern jogi és társadalomtudományi kérdésekre is. A jogászi hivatás mindig is nagyban kötődött a hétöznapok világához: hétköznapi emberek szerződéseit írjuk meg, hétköznapi emberek büntetőügyeivel foglalkozunk, nap mint nap működő cégek ügyeit intézzük. Ha a hétköznapok változnak, átalakulnak a technológia által, a jogásznak is folyamatosan követnie kell a változást és megértenie azt. Ez szükséges, hogy hatékony válaszokat tudjon adni az újabb és újabb kérdésekre.

dr. R. B.: Munkám során szinte folyamatosan belebotlok olyan kérdésekbe, amikre nem egyértelmű a válasz. Az ügyfél mindig megoldást vár. Miénk a kihívás, hogy azokból a jogszabályokból is kihámozzuk a választ, amik bőven az előtt íródtak, hogy az adott technológia egyáltalán alkalmazásra került. Akik a kurzusra jelentkeznek pályájuk kezdetén állnak, és jó eséllyel a következő 40-50 évben jogi kérdéseket kell napi szinten megoldaniuk. Nagyon nagy könnyelműség lenne, ha nem vérteznénk fel magunkat a technológiai boom jelentette jogi kihívásokra

El tudjátok képzelni, hogy ha nem is pontosan ugyanebben a tárgykörben, de akár a jogi oktatás része legyen egy olyan tárgy, ami foglalkozik a XXI. századi technológia és joggyakorlat viszonyával?

dr. K. M. G.: Jelenleg számos egyetemi kurzus foglalkozik a technológia vívmányainak jogra gyakorolt hatásaival, ez már az egyetemi oktatásunk része, ahogy az is, hogy számos kötelező óra például a polgári jogi vagy büntetőjogi előadások is bemutatnak néhány olyan új problémát, melyre húsz vagy harminc évvel ezelőtt nem gondoltunk volna. Ilyen például a digitális bűnözés, az adatvédelem, vagy az interneten kötött szerződések témaköre. Az, hogy a jövőkutatás és a technológiai ismeretek egy önálló, kötelező kurzust kapjanak viszont sajnos még messze van, pedig szerintem egy hihetetlenül hasznos és fontos tudásanyaggal lennének gazdagabbak ezen óra végén a hallgatók.

dr. R. B.: Igen, és nagyon, nagyon hasznosnak találnám!

Aki teljesíti ezt a kurzus, milyen többlettudásra tesz szert, más hallgatókkal szemben?

dr. K. M. G.: Azok a hallgatók, akik teljesítik a kurzust megismerik a mesterséges intelligenciák, a digitalizáció, a startupok és a fintech alapfogalmait, átlátják számos új technológiai vívmány működésének technikai alapjait, és az általuk felvetett jogi kérdéseket, és tisztában vannak az azokra adható lehetséges válaszokkal. Úgy vélem ez egy olyan egyedülálló tudás, mely nemcsak a hivatásuk gyakorlása során, hanem a hétköznapjaikban is hasznára válik majd a résztvevőknek.

dr. R. B.: Ebben a tárgykörben nem az elsajátított joganyag a lényeg. Persze, vannak alappillérek (ezeket részben/egészben most is tanítják az egyetemen), illetve tájékozódási pontként, vagy éppen mérföldkőként jogszabályok, pl.: MNB rendeletek, körlevelek. De ez csak az egyik fele. Előadásaim fókuszában a gondolkodásmód áll- arra kell felkészülni, hogy a folyamatos és gyors változások miatt a jogalkotás esetenként csupán kullog a valós viszonyok után, és Te leszel az, akinek mégis meg kell válaszolni az ügyfélnek, hogy mi a megoldás.

Kiknek ajánljátok a kurzust?

dr. K. M. G.: Mindenkinek, akit érdekel, hogy milyen újdonságok érkezhetnek az elkövetkező években, azoknak, akik szeretnék megérteni felgyorsult világunk működését és azoknak is, akiket érdekel a startupok és vállalkozások működése, világa.

dr. R. B.: Startupok és trendek iránt érdeklődőknek, akik szeretnék a (jogi) gondolkodás módjukat nyitogatni.

Szerintetek beszélhetünk egy olyan határról, aminél tovább már nem engedhető meg, hogy a technológia részt vegyen a joggyakorlatban? Egy nap betáplált adatok alapján robotok hoznak ítéletet, vagy ez emberi gondolkodásunkkal nem összeegyeztethető?

dr. K. M. G.: Már jelenleg is számos olyan szoftveres megoldás van, mely segíti a jogalkalmazók munkáját. Ezen algoritmusok szerintem az elkövetkező években a bírósági munka hétköznapi eszközeivé válnak majd. Azt viszont nem hiszem, hogy az elkövetkező időszakban eljutunk oda, hogy gépek döntsenek majd bírósági eljárásokban. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a társadalom az emberek társadalma. Akkor lesz meg az alapja a gépek általi ítélethozatalnak, ha az emberek elfogadják ezen ítéleteket, és elfogadják azt, hogy egy szoftver dönt a sorsukról. Jelenleg viszont, bár az elmúlt években nagyban nőtt az algoritmusokba vetett bizalmunk, nem látom azt, hogy pár éven belül el tudnánk fogadni egy számítógép által hozott döntést, sok esetben pedig a döntéshozatal technikai feltételeit sem látom adottnak még.

dr. R. B.: Ezt technológiai oldalról el tudom képzelni, akár jogiról is, a morális oldalt látom kérdésesnek. Meg azt, hogy akarjuk-e „kiszervezni” a közösség és az együttélés szabályainak betartatására vonatkozó tisztséget. Mindenesetre, bárhogy is gondoljuk, ahhoz, hogy az álláspontunkat képviselni tudjuk, érteni kell, hogy mi az, amiről a vita szól. Erre remek lehetőséget nyújt a kurzus.

Németh Dolóresz Szilvia